Patak marad-e a Hosszúréti-patak? Nem akarunk élettelen kanálist!


A meder kikövezése, kibetonozása nem revitalizáció! 

Az egyesület környezetvédelmi munkacsoportjának küldöttei a tervtanácsi ülést követően részt vettek, a főváros szakembereivel és a tervezőkkel folytatott megbeszéléseken. Az ott elhangzottak, valamint az egyesület által felkért szakértők véleménye alapján, a Hosszúréti-patak tervezett mederrendezés ügyében, az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki, amit az önkormányzat vezetésének is megküldtünk.

Az eltelt időszakban véleményünk szerint nem merült fel olyan új szempont, vagy adat, amely alapján jó szívvel javasolhatnánk az Önkormányzat álláspontjának megváltoztatását, a tulajdonosi hozzájárulás megadását a Hosszúréti-patak rendezéséhez. Indokaink az alábbiak.

I. A tervtanács 2009. február 19-én a Hosszúréti-patak mederrendezési tervét a tervtanács egyhangú szavazattal elutasította. Főépítész úr felajánlotta, amennyiben a tervezők a tervet átdolgozzák a szoros határidőre tekintettel, rendkívüli tervtanácsi ülést hív össze.

Egy hónap elteltével két egyeztetés is történt. Ezeken a tervezők a hiányzó tervrészeket nem mutatták be. A tervtanácsi ülésen és az egyeztetésen felvetett kérdések megválaszolatlanok maradtak. Azok érdemi megoldását, az árvízveszélyt szerintünk ténylegesen előidéző okok kiküszöbölésének megvalósítását, csak egy másik projektben tartják megvalósíthatónak a megrendelők is és a tervezők is egyaránt.

Meggyőződtünk arról, hogy nem kívánnak az engedélyezési terven változtatni. Javaslatainkat, kis módosítások mértékéig csak a kiviteli tervek elkészítésénél tudják figyelembe venni. Erre sem tudnak garanciát csak ígéretet adni.

II. A március 6-i meghívóban megfogalmazott kérdésekre az Egyesület nem kapott választ. Ezeket levelünkhöz csatoljuk, végiggondolásukat, megválaszolásukat a döntés meghozatala előtt szükségesnek tartjuk.

III. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi felügyelőség KF:12435-13/99 Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezése tárgyában hozott határozatában foglaltakkal a terv sok tekintetben ellentétes. Az engedélyezési és kivitelezési terveket a fenti határozat alapján szükséges elkészíteni, különös tekintettel az alábbiakra.

·    A határozat környezetvédelmi engedélye csak meghatározott szakaszok rézsűburkolatának (gyephézagos vagy RENO/ elkészítésére szól.

·    A tervezett mederrendezés nem akadályozhatja a patak rózsavölgyi szakaszán a Budapest XXII. kerület Önkormányzata hosszú távú revitalizációs terveinek megvalósulását.

·    A kivitelezési munkák során törekedni kell arra, hogy a part mentén található növényzet a lehető legkisebb mértékben károsuljon.

IV. A hatályos BVKSZ 2. számú melléklete szerint (47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelete) az Ady Endre út városkép szempontjából kiemelt útvonalnak minősül. Az engedélyezi terv szerinti mederfal kialakítás az útvonal karakterét – kertvárosi környezetbe nem illő módon –lényegesen, kedvezőtlenül megváltoztatná.

V. A Pro Régió pályázati szabályzata előírja a partnerség legszélesebb körben történő alkalmazását. Tudomásunk szerint a projektet több mint egy éve elindították. A kerületi önkormányzattal, az érintett ingatlanok tulajdonosaival egyeztetés nem történt. A tervtanácsi ülés óta, a tájékozódáshoz, a teljes terv megismeréséhez, a szükséges egyeztetések elvégzésére nem állt rendelkezésre elég idő. A mostani kapkodás ennek köszönhető.

VI. Az Egyesület szükségesnek tartja a végső döntés előtt a lakosság, lakossági fórumon történő tájékoztatását, ez nem történt meg.

VII. Azt tatjuk célszerűnek, hogy a Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezése – a forrástól a torkolatiga 114 km2vízgyűjtőfelület komplexvizsgálatát követően, a másik két vízfolyás rendezésétől függetlenül valósuljon meg.

VIII. A terv a kiöntés megakadályozására semmilyen alternatívát nem vizsgált. Nem tartalmaz hidrológiai számítást. Nincs adat a meder és a műtárgyak jelenlegi vízszállító képességére. Nem lehet tudni, hogy a vízhozam növekedése mely szakaszon miből ered. Nem történt tározási kapacitás növelési vizsgálat (új építése, vagy a meglévő bővítése). Nem vizsgálták, hogy településfejlesztési szerződések keretében a vésztározó kapacitás mely területen építhető, növelhető. Nem vizsgálták azt sem, hogy a kötelezően előírt tározók megépítésének elmaradása a rendezni kívánt szakaszon milyen árvízi kockázattal jár (Tóváros, 2006. évi kiöntés). Vélelmezhető, hogy ennek kompenzálása érdekében szükséges a mederbővítés.

A terv nem számol a dunai visszaduzzasztás hatásával, (az LNV szintek nincsenek feltüntetve), az alsóbb szakasz átereszeinek kapacitásával, esetleges visszaduzzasztó hatásával.

A műtárgyak tervezése Q1-re a mederé Q2-re történt. A Q2-s vízhozam a tervezett szelvény mellett elöntéseket okoz.

Abban az esetben, ha a projekt további tervezésekor, kivitelezésekor a fentieket nem veszik figyelembe, a bekövetkező károkért a projekt kezelőit terheli a felelősség.

Amennyiben az Önkormányzat mégis úgy dönt, hogy a tulajdonosi hozzájárulását megadja, azt javasoljuk, hogy az csak az alábbi feltételekkel tegye:

1. Csak olyan beavatkozás végezhető, mely a víz keretirányelv előírásait következetesen betartja, valamint harmonizál a Duna-Ipoly NP működési elveiben szereplő „ökológiai folyosók” fenntartásának koncepciójával és tartalmazza az évtizedek óta ígért revitalizációt is.

2. A környezeti tényezőkre tekintettel – beépített parti telkek, villamos pálya – a mederszelvény nem szélesíthető.

3. A jelenlegi mederszelvényben levezethető vízmennyiséget, az ökológiai szempontból kívánatos mederbeli növényzet figyelembe vételével kell meghatározni. Ez legyen a mértékadó* (a lakosság által elviselhető kockázathoz tartozó) árvízi hozam.

4. A mértékadó* hozamra és a hozzátartozó elöntési szintre ellenőrizni kell a műtárgyak levezető képességét. Amennyiben nem megfelelőek, át kell tervezni, építeni azokat. Ezt a vizsgálatot szükséges elvégezni az alvízi szakaszon is különös tekintettel a Duna visszaduzzasztó hatására.

5. Az árhullámokat szükség- és vésztározókkal oly mértékben kell csökkenteni a felvízen, hogy a fenti módon számított mértékadó* hozamnál több víz ne kerülhessen a mederbe.

6. A munka csak az 1999. évi tanulmányokban és vízjogi engedélyekben szereplő három víztároló megépítését követően kezdődhet meg.

7. Rézsűburkolat csak a KF:12435-13/99 határozatban meghatározott helyen a műtárgyak közvetlen közelében lehet.

8. Kivágni csak a kisvízi mederbe nőtt fákat lehet, de azokat is pótolni szükséges a területen, a diverzitás növelésének megfelelően.

9. A munkát oly módon kell megszervezni, hogy az a villamos közlekedést időszakosan se akadályozza.

2009. március 2.

Rózsavölgy Egyesület

környezetvédelmi munkacsoport

Előzmények


Scroll to Top