Hosszúréti-patak – természeti környezet, vagy kanális?


A Hosszúréti-patak mederrendezésének a vízjogi engedélye június 30-án lejárt. Noha a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívta a beruházó figyelmét arra, hogy munkát csak érvényes vízjogi engedély birtokában végezhetnek a kivitelező a munkát tovább folytatta, folytatja, így a mederrendezés a patak XI. kerületi szakaszán lassan a végéhez közeledik.

Természeti környezet, vagy kanális 1-kép

 

 

A Rózsavölgyet védő áteresz

 

 

A Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezésére 2000-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély összefoglalta a patak egyes szakaszain elvégzendő vízrendezési munkákat.

Az előzetes környezeti hatástanulmány megállapította, hogy Rózsavölgyet azért nem öntötte el korábban az árvíz, mert a felsőbb szakaszokról érkező nagyvizek Kőérberek területén kiléptek a sekély mederből és elöntötték a széles alacsonyfekvésű területet. A patak völgyét keresztező Balatoni út töltése, illetve annak kis keresztmetszetű áteresze korlátozta a tovább haladó víz mennyiségét. A budaörsi, törökbálinti beépítések miatt kedvezőtlenül megváltoztak a lefolyási viszonyok. Ennek ellensúlyozására Kőérberek területére (Tóváros) annak természetes tározókapacitását növelendő gát, műtárgy valamint 900 m hosszan oldalgát építését jelölte meg elvégzendő vízrendezési munkának a felügyelőség. Ennek a megépítése biztosította volna, biztosítaná az árvíz elleni védelmet Rózsavölgynek.

A most átépített XI. kerületi szakaszra csak a meder tisztítását, a hulladékok és a bedőlt fák eltávolítását nevesítette elvégzendő munkaként a felügyelőség. Mégis, eddigi több ezer köbméter földet mozgattak meg, emeltek ki, hordták el majd temettek vissza a néhány évvel korábban feltöltött árterületen csupán azért, hogy a meder oldalát kikövezhessék.

A Rózsavölgyet védő átereszhez csatlakozó átépített mederszakasz kapacitása minimum kétszerese az átereszének. Az is szembetűnő, hogy az átereszhez történő csatlakozás ideiglenes megoldással, a régi medervédelem kiegészítésével történt.

Ennek tükrében nagyon nehéz elhinni azt az állítást, miszerint az út másik oldalán a gátépítéshez szükséges hasonló mértékű földmunka elvégzésére eddig pénz hiányában nem került sor, és hogy a szükséges tározó megépítéséhez az érintett önkormányzatok össze-fogására, uniós pályázatra van szükség.

A XXII. kerületi szakasz mederrendezési elképzelései nem változtak. Többször jeleztük, hogy a bemutatott résztervek ellentétesek a Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezésére készített hatástanulmánnyal, és a megvalósítására kiadott környezetvédelmi engedéllyel. Hiába mutattunk rá a felsőbb szakaszok rendezetlenségéből következő veszélyekre, az alsóbb szakasz szűk keresztmetszeteinek és a Duna visszaduzzasztásának lefolyást akadályozó hatására, hogy e problémák következtében nem szűnik meg az árvízveszély, a terveken nem változtattak.

A szakértők által javasolt mérnökbiológiai módszereket, melyek nemcsak az árvizek levezetését biztosítanák, hanem az ökológiai folyosó helyreállítását is elősegítenék, valamint településképi szempontból is kedvezőbbek, nem építették be a tervekbe. E javasolt megoldások lehetővé tennék változatosabb meder kialakítását, ami az élőhelyek szempontjából is sokkal kedvezőbb és ugyanúgy képesek az árvíz levezetésére, mint a tervekben szereplő kikövezett trapéz, vagy U szelvények, és nem is drágábbak. A hidak terveit a mai napig nem mutatták be.

Természeti környezet, vagy kanális 2-kép

 

 

A Gyáli-patak 7-s ág „rendezett” szakasza

 

 

2013. augusztus 18.


Scroll to Top