Hosszúréti-patak

Lesz-e még élet a Hosszúréti-patakban?


A Rózsavölgyiek számára 2011-s év első fele több mint mozgalmasnak ígérkezik. A közeljövőben, még a tavasz elején (pontos időpont még nincs) várhatóan elindulnak a Hosszúréti-patak mederrendezését szolgáló munkálatok. A patak revitalizációjának, mederrendezésének szükségessége ma már mindenki számára világosan érthető.

Sürgős és fontos, mert 2010. május 30-án 17 és 18óra között kilépett medréből a patak és közel 100 ingatlan kertjét, pincéjét és néhány lakótársunk házát is elöntötte az ár. A bekövetkezett árvíz után az elsőd-leges szempont a további árvízveszély elhárítása. Azonban ahhoz, hogy azok a munkálatok, amelyek ezt a célt szolgálják, vagy szolgálnák, eredményesek lehessenek, őszintén beszélnünk kell az árvíz bekövetkeztének valódi okairól.

Ennek megismerése azért szükséges, hogy a fővárosi beruházásban (jelentős költségvetésből EU-s támogatással) elvégzendő mederrendezés mely csak a rózsavölgyi szakaszra korlátozódik, ne csak tűzoltás legyen, hanem a kimondott célokat valósítsa meg.

Mik is ezek a tényleges célok?

  1. Az árvízveszély megszüntetése, mely a Hosszúréti-patak teljes vízgyűjtő területén elvégzendő védelmi rendszer kiépítését jelenti.
  2. A patak revitalizációja, élővilágának újjáélesztése, megőrzése.
  3. Rózsavölgy csapadékvizének, főként az Ady Endre útra, a Honfoglalás útra és a Kártya utcára zúduló víz biztonságos elvezetése.

Számunkra egyértelmű hogy ez a nagyszabású beruházás minden rózsavölgyi lakos számára közvetlenül érzékelhető lesz. Új közlekedési tervet kell kidolgoznia a fővárosnak a munkálatok miatt. A völgyben 4 hidat építenek át egy időben és a villamos közlekedést is meg kell változtatni az építkezés ideje alatt. A munkálatok nagyban megnehezítik az itt élők közlekedését, függetlenül attól, hogy villamossal vagy gépkocsival utaznak. Megjelennek útjainkon a teherautók és a munkagépek.  Maga a mederrendezés nagyban érinti a patakkal határos ingatlanok tulajdonosait. Információink szerint, már 19 ingatlan esetében merült fel probléma a tervezett beruházással kapcsolatban.

A Rózsavölgy Egyesület környezetvédelmi munkacsoportja által készített kiadvánnyal szeretnénk elérni, hogy minden rózsavölgyi lakos tájékozott legyen a mederrendezés és annak tervei körüli vitákról, a várható munkátokról. Mindenkinek (Főváros, kerületi vezetés, beruházók, tervezők kivitelezők és az itt élő lakók) fel szeretnénk hívni a figyelmét ezzel az összeállítással, hogy az árvizet kiváltó okok megszüntetését már most ezzel a beruházással és ebből a tetemes összegből el kell kezdeni. A mederrendezés egyszerre szolgálja az árvízveszély megszüntetését és a patak természetes állapotának és élővilágának megőrzését, újra élesztését egy szóval revitalizálását.

Lesz-e még élet a patakban kép1A munka megkezdéséig lehetőségünk van a készülő terveket megismerni, véleményezni, beleszólni. Elérhetjük, hogy a kiviteli-, környezetvédelmi-, közlekedéstechnikai tervekben érvényesüljenek a környezetvédelmi előírások, a tulajdonosi hozzájárulásban tett kikötések és figyelembe vegyék a lakosság észrevételeit is. Amennyiben a patak revitalizációja a tervekben csorbulna az önkormányzatnak lehetősége és kötelessége, hogy ne adja ki a munkakezdési engedélyt.

Számunkra elfogadhatatlan, hogy az árvízveszélyre hivatkozva egy még természetes és éledező patakot mesterséges kanálissá változtassák, mert az árvizet nem a patak rózsavölgyi meder szakaszának szűk keresztmetszete, hanem a Tóvárosi tó kiöntése okozta.

A Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezésére 2000-ben kiadott, jelenleg is érvényes környezetvédelmi engedély összefoglalta a vízgyűjtő területén elvégzendő munkákat. Ez a Kőérberek területére (Tóváros) a Balatoni út töltésétől kiindulva felfelé mintegy 900 m hosszan oldalgát építését írta elő, megnövelendő a természetközeli terület vízvisszatartó kapacitását. A gát nem épült meg és a  pataknak e szakaszát a természetvédelmi törvényt figyelmen kívül hagyva átépítették, városiasították.

Lesz-e még élet a patakban kép2

Rózsavölgyet a tavakból kiömlő, majd villamos pályán lezúduló ár öntötte el.  A csak Rózsavölgyre koncentráló mederrendezés azért is hibás, mert ugyan a közvetlen árvízveszélyt, és az esetleges kiöntés mértékét csökkenti, de hamis illúziót keltve eltereli a figyelmet a vízgyűjtő terület rendezetlenségéről, az árvizet ténylegesen kiváltó okok megszüntetéséről. Nemcsak a felvízi, hanem az alvízi, a Duna irányába eső szakasz is rendezetlen.

 

Az utóbbi évtizedekben hatalmas változáson ment keresztül a patak vízgyűjtő területe. Nemcsak a mezőgazdasági művelés alá vont területeket, de a gazdag élővilággal rendelkező természetközeli állapotban lévő területeket is átminősítették, beépítésüket lehetővé tették. A nádasokat lecsapolták, a cserjéket, fákat kivágták, az ártereket és a mélyen fekvő területeket feltöltötték, a patak medreket „racionalizálták” átépítették esetenként kibővítették. Az így „felszabadított” területekre ipari parkokat, lakóparkokat, hipermarketeket, építettek. A működésükhöz nélkülözhetetlen infrastruktúra részeként megépültek a kiszolgáló aszfaltozott utak és a hatalmas parkoló területek is.  A felszaporodó csapadékvizet pedig egyszerűen bevezették a legközelebbi árokba, patakba. Elmaradt a szükséges tározó-kapacitás kiépítése, mellyel a lefolyás intenzitását csökkenteni lehetne. Ennek a drasztikus kizárólag a profitot szem előtt tartó haszonelvű építkezésnek a hatására a vízgyűjtő lefolyási viszonyai teljes mértékben megváltoztak, az egész vízgyűjtő területen megnövekedett a kiöntés, elöntés veszélye.

A hosszú távon is sikeres megoldás érdekében a jelenlegi foltozgatás helyett, a korábban készített hatástanulmány által szükségesnek ítélt munkákat kell elvégezni. Amennyiben a megváltozott környezetre tekintettel mégis szükséges új, az egész vízgyűjtő területet átfogó vizsgálat elvégzése, akkor az új hatás-tanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély szerint szükséges eljárni. Az idő sürget, mert a tározók kialakítására alkalmas területek rohamosan fogynak.

A vízgyűjtő területén megkezdett előmunkálatokból és a nyilvánosságra került tervekből (Tó-park, wellness-központ, Tükör-hegyi, Tóvárosi lakóparkok bővítése, Nemax terület, az ipari parkok további beépítése, stb.) egyértelműen kiderül, hogy ez a folyamat még nem ért a végére. A tervezett beruházások esetenként több százmilliárdos beruházások, a csapadékvíz elvezetésének problémája mégis a területi önkormányzatokra, vagy a vízfolyások kezelőjére marad. Méltán vetődik fel a kérdés, miért nem élnek az önkormányzatok a jogszabályi környezet által biztosított lehetőséggel a településfejlesztési szerződés alkalmazásával, melyben rögzíthetnék a tulajdonosok, beruházók csapadékvíz kezeléssel kapcsolatos kötelezettségeket is.

A meder rendezése az árvízbiztonság növelésére sokféleképpen történhet. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a terepi adottságokat, a környezetet. A vízszállító kapacitás maximalizálása érdekében nem szabad olyan megoldást választani, amely kizárja a revitalizációt, a patak újra élővé tételét. Ahhoz, hogy újra életre keljen a patak nemcsak tiszta vízre, hanem az élőhely kialakulását, megmaradását biztosító meder kialakítása, megőrzése is szükséges.

Az egyhangú sivár, kibetonozott, vagy kikövezett meder alkalmatlan az ökológiai folyosó megtartására. Ezért e természetvédelmi szempontból megfelelőbb mérnökbiológiai módszerekkel megoldott partvédelmet vagy a kettő kombinációját tartjuk megfelelőnek.

Szükségesnek tartjuk a mederből a lefolyást akadályozó közművek eltávolítását, a szűk nyílású hidak átépítését, a partfal egyes szakaszainak megerősítését, ahol azt a környezetvédelmi engedély előírja.

Lesz-e még élet a patakban kép3

 

Az alkalmazni kívánt RENO matracos megoldás elleni fenntartásunk oka az, hogy a felvízi szakaszon a Tóvárosban és a Törökbálinti ágon is kifordította a lezúduló víz az árvíz idején. A terv megvalósítására kiadott vízjogi engedély előírja a KF12435-13/99. számon kiadott környezetvédelmi engedély előírásainak betartását.

A környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány szerint a Hosszúréti-patakot és vízrendszerét egységben kell kezelni, a környezetvédelmi engedély alapján elvégzendő beavatkozások, azaz a mederrendezés és a kapcsolódó műveletek célja pedig a teljes patak ökológiai állapotában helyreállítása, a különböző szakaszain szükséges eltérő módokon a vízfolyás revitalizációja, élővé tétele.

A fentiek alapján elfogadhatatlan hogy az árvízveszélyre hivatkozva egy még természetes és éledező patakot mesterséges kanálissá változtassanak. A döntéshozók felelőssége, hogy a rendelkezésre álló forrást, nem az árvizet kiváltó okok megszüntetésére, hanem a rózsavölgyi szakaszra korlátozott, véleményünk szerint indokolatlanul hatalmas összegből megvalósuló és a kiadott környezetvédelmi engedéllyel ellentétes, beruházásra költi, mely az újabb árvíz lehetőségét nem zárja ki.

2011.február 23.                                                                                              Pázmándi Péter,  Szántó Tamás

 


0 replies

Leave a Reply

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..